A fajta eredete Egyiptom Krisztus el�tt 525-ben, Pelusium-n�l nagy csat�t vesztett a perzs�kkal szemben, a szent �llatnak tartott macsk�k miatt. A perzsa harcosok pajzsukra �l� macsk�t er�s�tettek, tudv�n, hogy az egyiptomiak R�-t - Napisten�ket - is macska form�j�ban im�dj�k, teh�t harcosaik szents�gt�r�st k�vetn�nek el, ha fegyvert emeln�nek a b�lv�nyozott �llatra. Az eml�tett csat�t �gysz�lv�n v�r�ldozat n�lk�l nyert�k meg ezzel a csellel a perzs�k. Ekkor Perzsi�ban m�g a kutya sz�m�tott szent �llatnak, a macsk�ban pedig a gonosz megtestes�t�j�t l�tt�k. A nagy fordulat a macska meg�t�l�s�ben Perzsia muzulm�n hitre val� �tt�r�sekor t�rt�nt. Ett�l fogva a perzs�k tiszt�talan �llatk�nt kezelt�k a kuty�t, s ezzel p�rhuzamosan figyelm�k egyre ink�bb a macska fel� fordult. Az ir�ni hitvil�gban azonban a fekete macska tov�bbra is a gonoszt szimboliz�lta. (Ez a hiedelem az�ta Eur�p�ra is �tterjedt, k�l�nb�z� babon�k form�j�ban.) A muzulm�n vil�g macska-tisztelete sok sz�z �vvel megel�zte az eur�pai divatot. M�g Azerbajdzs�nban m�r a XIII. sz�zadban szerveztek macska-ki�ll�t�st, Eur�p�ban Richelieu kardin�lis Lucifer nev� fekete - val�sz�n�leg Angora - macsk�ja m�g igen korai feljegyz�snek sz�m�t az itteni macskatart�s ter�n. A Perzsa cica azonban itt is hamar n�pszer�v� v�lt, s az�ta is divatos fajt�nak sz�m�t. A tud�sok v�lem�nye szerint a Perzsa cica genetikai mut�ci�val alakult ki az egyiptomi macskafajt�kb�l. Ezt a mut�ci�t az ir�ni �s t�r�korsz�gi sz�ls�s�ges kl�ma-viszonyok is el�seg�thett�k. Ezt l�tszik al�t�masztani az a t�ny is, hogy nem ismert ilyen hossz� sz�r� vadon �l� macskafajta. L�tezik viszont olyan v�lem�ny is, mely a Szib�riai-b�l sz�rmaztatja a fajt�t. A modern Perzsa cica kiteny�szt�je Harrison Weir. � az els� eur�pai macskaki�ll�t�s megszervez�je is (1871 - Crystal Palace, London). A sz�rzet min�s�g�nek jav�t�sa, valamint a fajta sz�nk�plet�nek gazdag�t�sa �rdek�ben Ang�ra-macsk�kkal keresztezte az �si t�pust. Az eredm�ny nem is maradt el: ma t�bb mint 200 sz�n-v�ltozatot ismer�nk. 

R�vid fajtale�r�s :A Perzsa k�z�p-nagy vagy nagy termet�, robusztus, de ar�nyos fel�p�t�s�, eleg�ns macska. G�mb�ly� feje massz�v, ar�nyos testalkat�val. A koponya sz�les, magas homlokkal. F�lei kicsik, lekerek�tettek. Szemei egym�st�l t�vol �lnek, nagyok, kerekek. J�l pigment�ltak. Orra annyira r�vid, hogy egyes egyedein�l l�gz�si neh�zs�geket is okoz. Ez �sszess�g�ben aranyos arckifejez�st ny�jt az �llatnak. Harap�sa nem t�k�letes, a megr�vid�lt �llkapcsok miatt. Nyaka vastag, izmos, de r�vid. Teste ar�nyosan fejlett. Izomzata j�l kidolgozott. Mellkasa er�teljes. V�gtagjai ar�nylag r�videk. A Perzsa farka hossz�, sz�rrel gazdagon bor�tott. Sz�rzete hossz�, t�m�tt, selymes. Igen gazdag sz�nk�plet�nek csak t�red�ke hivatalosan elfogadott. Az egysz�n� p�ld�nyok lehetnek feh�rek, feket�k, k�kek, v�r�sek, kr�msz�n�ek, csokisz�n�ek. A k�tsz�n� p�ld�nyok eset�ben elv�r�s, hogy a mancsok, az el�mell, a has �s az arcorri r�sz vil�gos legyen. A fekete-v�r�s-�s kr�msz�n� k�l�nb�z� ar�ny� �s mint�zat� kever�keik�nt l�trej�tt trikolor p�ld�nyok lehetnek: Blue-Cream, Shaded Blue-Cream, Blue-Cream Smoke, Tortoiseshell, Shaded Tortoiseshell, Tortoiseshell Smoke. �ltal�nos megjelen�se fens�ges: � az Arisztokrata Macska. Sz�ps�ge �s s�rmja mellett igen kellemes term�szete miatt is k�zkedvelt. Gazd�j�hoz nagyon ragaszkodik, de a csal�ddal, gyerekkel, kuty�val-macsk�val is j�l �sszef�r. Idegenekkel t�vols�gtart�, de nem agressz�v. Szereti a k�nyeztet�st. J�l t�ri a panel-lak�s ny�jtotta k�r�lm�nyeket.